Majdnem három hete Durhamben vagyok már, mentségemre legyen mondva, mostanáig mindent írtam, csak blogot nem. Néhány napja érkezett csak meg ide az áradást hozó tavaszi szél (amiről már
két éve is írtam), addig teljesen be voltunk havazódva. Szép-szép, de az angolok még mindig nem lapátolnak, örülök, hogy végre lehet közlekedni a városban, annak meg főleg, hogy 10 fokkal melegebb van, süt a nap, fúj az apokaliptikus szél (a durhami tavasz legbiztosabb jele), egyre később sötétedik, és lassan a hóvirágok is kibújnak. (Ennek ellenére havas, illetve még az előző term végéről származó, karácsonyi hangulatú képekkel illusztrálom a mai bejegyzést. Itt rögtön jobbra fent az idei mézeskalács ádventi koszorú.)
A trimeszter második napján leadtam az otthon nagyjából befejezett jogi antropológia esszét a jogi pluralizmusról, majd egy héttel később az állatos antropológiai tárgy egyetlen számonkérését, a 3000 szavas nagyesszét. Ebben azt bizonygattam, hogy a szigorú etnográfia sokkal hasznosabb megismerési metódus a "kvázi-filozófiai spekulációnál". Az afrikai nuerek teheneiről és egy magyar cigány közösség lovairól szóló művekkel vetettem össze a mostanában oly divatos "a vadak direkt vetik magukat a vadász lándzsája elé, mert jófejek", illetve "a jaguár úgy látja a vért, mint mi a sört" című antropológiai megközelítéseket. (Balra a hóemberünk, Dragoş.)
Azóta a szakdogámon dolgozom szorgosan. A mai témavezetői találkozó előtt (nagyon megdicsért a néni, hál' Istennek! :) be kellett fejeznem az egész mű 40 %-át kitevő irodalmi fejezetet: az nemzet- és nacionalizmuselmélet és a magyar sztori mellé sikerült megalkotni hozzá a brit részt is. Rengeteg cikket, könyvrészletet, riportot elolvastam, és minden borzasztó érdekes, és csak nő, nő a referenciák száma, szeretnék minden kapcsolódót elolvasni, de már nem fér be több infó a fejembe :) Közben táblázatba foglaltam az összesen 8 interjú eredményét is, és megírtam a bevezetés első verzióját. Utóbbi nagyrészt európai híreken keresztül kontextualizálja a szakdogát, próbálom vázolni, miért is fontos. Van minden a "nem leszünk gyarmat"-tól Cameron népszavazási ígéretéig, az EU-vezetők a kontinens-szerte egyre népszerűbb szélsőjobboldali pártok feletti aggodalmától Bayer Zsolt eszmefuttatásáig... Nagyon élvezem az írást.
A trimeszter végén ezen kívül a politikai antropológiai esszét kell leadni (valószínűleg azt is nacionalizmus témakörben írom majd), aztán az öthetes húsvéti szünet után - melyet a legkevésbé sem pihenéssel fogok tölteni - több másik nagy művet. A
gender és szexualitás szociológiája 4-5000 szavas esszéjéhez most készítek online felmérést szabadegyházas ismerőseim körében a házasság előtti nemiség témában (a legtöbbük szerint ez a csókig terjedhet), és az anyagi kultúra kiállításunk is alakul a partneremmel. Hoztam gyimesi hímes tojásokat, az afrikai és ausztrál cicis szobrok mellé ezek is bekerülnek a párválasztós témájú üvegszekrényünkbe.
Holnap Londonba látogatok (végre!), a szülinapomra Slemi érkezik. A lakótársak közül Abivel (balra a karácsonyi bulin) és Laurával (fent hógolyózunk) rengeteget beszélgetünk, pár napja a durhami magyar különítmény jött át rakott krumplizni, az oly nagyon hiányolt tavalyi lakótársakkal marad a skype, meg továbbra is dolgozom a college bár kidobólányaként. A tavaszi szünetben remélhetőleg több időt tölthetek majd Slemivel, húsvétkor pedig Abit látogatom majd Leeds-ben, Kriszti pedig tervezi megnézni a katedrálist :) Drukkolok, hogy a májusi egyetlen vizsgámon minél előbb túl legyek, és hazaérjek Ambrus konfirmációjára - pár hetet maradok majd Pesten, s üres bőrönddel térek vissza, melyet újra feltöltve július elején repülök el végleg Albionból. Ez a terv. Addig szakdoga, tavaszi szél, Wear-áradás, napsütés, szép az élet.
